A mai blogbejegyzésemet Édesanyámnak dedikálom. Szentimentális lesz. Anyák napja van, esik az eső. Anyukám posztolt egy rövidke verset, amely a már a mennyországból ránk figyelő édesanyákról szól. A nagymamámról és a dédimamámról is. Gyerekkorom, főleg a veresegyházi nyarak meghatározó szerettei voltak, nincs nap, hogy ne jutnának eszembe. Mi az anyák szerepe – így három felnőtt gyerek anyukájaként is - végiggondolva? A válasz egy szó: felbecsülhetetlen. Anyukám jelenléte az életemben talán a legmélyebb érzelmi töltetet adja. (Hasonlóan mély, más bugyorból jövő, amit a gyerekeim iránt érzek és apukám, illetve